Látóúton-A körösfői református templom
Kalotaszegi szakmai látóutunk harmadik állomása a körösfői református templom volt. A település fölé magasodó, négy fiatornyos műemlék templomban a gyülekezet gondnoka fogadott bennünket, aki szeretettel és nagy hozzáértéssel mutatta be az épület történetét, művészeti értékeit és a hozzá kapcsolódó hagyományokat.
A középkori eredetű templom Kalotaszeg egyik legjelentősebb egyházi műemléke. Belső terének legnagyobb dísze a 225 festett kazettából álló famennyezet, amelyet a 18. században Umling Lőrinc kolozsvári festőasztalos műhelye készített. A gazdag virágmotívumokkal díszített kazetták, a faragott szószék és a templom berendezése a kalotaszegi népi díszítőművészet páratlan értékeit őrzik.
A templom egyik legbecsesebb műkincse az úgynevezett Rákóczi-szőnyeg. A helyi hagyomány szerint II. Rákóczi György erdélyi fejedelem az 1660-as szászfenesi csata után, sebesülten Körösfőn talált menedéket. A faluban Korpos György gondoskodott róla és ápolta sebeit, hálából pedig a fejedelem egy keleti, török imaszőnyeget ajándékozott neki. A Korpos család később a református egyháznak adományozta a különleges szőnyeget, amely ma is a templom egyik legféltettebb ereklyéje, és a helyi történelmi emlékezet fontos része.
A templomot körülölelő cinterem ugyancsak különleges hangulatot áraszt. A kőfallal övezett egykori temetőkert falán emléktáblák sorakoznak, amelyeken azoknak a lelkipásztoroknak a neve olvasható, akik évszázadokon át szolgálták a körösfői református gyülekezetet. Ezek a táblák nemcsak a lelkipásztorok emlékét őrzik, hanem a gyülekezet folytonosságát és a hit erejét is jelképezik. A cinterem csendje méltó környezetet teremt az emlékezéshez és a történelmi múlt tiszteletéhez.
Számunkra, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagjai számára különösen nagy élményt jelentett a kazettás mennyezet motívumainak tanulmányozása. A több száz éves festett díszítések ma is azt bizonyítják, hogy a kalotaszegi mesterek páratlan művészi tudással alkottak. Körösfő református temploma nem csupán építészeti remekmű, hanem a magyar népi díszítőművészet, a református örökség és a történelmi emlékezet egyik legértékesebb erdélyi emlékhelye.
A szakmai látóút a Csoóri Sándor Alap ( CSSP-SZ-26-0038) támogatásával valósult meg.
Képek: https://photos.app.goo.gl/vPG7WiHwuG6rWDDFA
